Olvasási idő: 6 perc
Szerző: Szikora Tamás
Akik annak idején látták, azoknak vélhetőleg beleégett az emlékezetébe az 1992-es labdarúgó Európa-bajnokság, ennek pedig sok oka van. A győztes eredetileg ki sem jutott, így senki sem számolt velük, a Szovjetunió pedig kvalifikált, de végül az ország felbomlása után megalakult Független Államok Közössége szerepelt az eseményen. Jugoszláviát kizárták, az újraegyesített Németország válogatottjának pedig ez volt az első nagy megmérettetése.
Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:
Nagy fordulatok a torna kezdete előtt
A rendező szerepét ezúttal Svédország töltötte be, melynek válogatottja korábban még sosem jutott ki Európa kontinenstornájára, igaz többször is nagyon közel kerültek hozzá. Számukra tehát nem volt kérdés, hogy ott lesznek-e az Eb-n, a maradék hét helyért viszont ezúttal is komoly küzdelemre lehetett számítani a selejtezőcsoportokban. Ezekben eredetileg Franciaország, a története során először kijutó Skócia, a Szovjetunió, Jugoszlávia, az időközben újraegyesített Németország, a címvédő Hollandia és Anglia szerezte meg a továbbjutást érő első helyet.
Innen normál esetben a már megszokott módon történtek volna a dolgok, ám ekkor történelmi események következtek. 1991 decemberében a Szovjetunió felbomlott, helyette jött létre a Független Államok Közössége (FÁK) a korábbi 15 tagállamból 11-nek az együttműködésével. Így jött létre a FÁK válogatottja is, ami végül az Eb-n indulhatott. Részvételük viszont alapvetően nem befolyásolta a mezőny összetételét, ellentétben Jugoszlávia kizárásával. Őket a délszláv háború miatt nem engedték indulni. Ez már az 1991 decemberében megtartott sorsolás előtt is felmerült, de még 1992 májusában is úgy tűnt, engedik indulni a csapatot, majd június 1-én hivatalosan is kizárták válogatottjukat.
Az UEFA erről azt követően határozott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa teljes embargót vezetett be Kis-Jugoszlávia ellen. Labdarúgóik természetesen felháborodtak emiatt, az egyik leghíresebb mondat Dejan Szavicsevicstől származik, akit akkoriban igazolt le a Milan: „Értsék meg, mi csak labdarúgók vagyunk!” – mondta a határozatot követően. Helyüket végül a selejtezőcsoportjukban másodikként záró Dánia kapta meg. A dánok egyébként mindössze egy ponttal maradtak el Jugoszlávia mögött, ami miatt szomorúak lehettek, hiszen azt megelőzően zsinórban két Eb-n is jelen voltak, 84-ben pedig az elődöntőig jutottak.
Ez a selejtező sem a magyarokról szólt
A magyar válogatott a 90-es évek elejére egyre mélyebben volt a gödörben, amit az évtized elején rendezett olaszországi világbajnokságnak, majd a 92-es Eb-nek a selejtezősorozata is jól bizonyított. Érdekesség, hogy mindkét esetben 2 győzelem, 4 döntetlen és 2 vereség lett a mieink mérlege, de míg a vb-selejtezőn ez a csoport harmadik helyét jelentette, addig az Eb-kvalifikáció során csak a negyedik pozícióra volt elég. Utóbbinál Mészöly Kálmán második korszakát kezdhette meg szövetségi kapitányként, ezúttal pedig a Szovjetunió, Olaszország, Norvégia és Ciprus ellen kellett kivezetnie a csapatot a pályára. A sikertelenség hatására Mészöly maga kérte szerződése felbontását, miután Szaúd-Arábiából kapott egy felkérést, így az utolsó meccsen megbízottként Glázer Róbert vette át teendőit.
Senki sem számolt a dánokkal
A Jugoszlávia helyét elfoglaló dán válogatott helyzete korántsem volt egyszerű, hiszen Franciaország, Anglia és Svédország mellé kerültek az 1.csoportba. Szövetségi kapitányuk, Richard Möller-Nielsen számára finoman szólva is embert próbáló feladat volt összerántania a társaságot, hiszen ehhez mindössze 10 nap állt a rendelkezésére. A legenda szerint a csapat gyakorlatilag a strandról esett be az Eb-re, de ez azért így nem teljesen igaz. A szakember bőven válogathatott olyan játékosok közül, akik abszolút formában voltak, hiszen még tartott a dán bajnokság, továbbá a válogatott attól, hogy önerőből nem jutott ki, még felkészülési meccsre készült a FÁK ellen.
Lehet tehát, hogy nem készültek olyan keményen, mint egyébként tették volna, de ettől még egy erős keret állt össze, jó formában lévő játékosokkal. Legendás kapusuk, Peter Schmeichel utólag elárulta, fejben már a nyaralásra készültek, de ettől még fizikálisan teljesen rendben voltak. A rajtjuk Svédországban egészen jól sikerült, hiszen ikszeltek az angolokkal, majd ugyan kikaptak 1:0-ra a svédektől, sikerült 2:1-re legyőzniük a franciákat. Némi meglepetésre ebből a csoportból Svédország és Dánia ment tovább az elődöntőbe.
Ott a másik két pozíciót Hollandia és Németország szerezte meg. A két csapat egálban volt az utolsó fordulóig, de aztán a címvédők 3:1-re legyőzték a németeket, így bebiztosítva a csoportelsőséget. Mögöttük a skótok lettek a harmadikok, a FÁK pedig utolsóként zárt a 2. csoportban.
Dánia csodát tett
A legjobb négyben Svédország – Németország és Hollandia – Dánia párharcok alakultak ki. Előbbin a németek szereztek vezetést Thomas Häßler góljával a 11. percben, majd Karl-Heinz Riedle megduplázta előnyüket az 59. percben. A svéd részről Tomas Brolin értékesített egy büntetőt, így szépíteni tudtak a hazaiak, de az igazán izgalmas pillanatok csak a lefújás előtti percekben jöttek. Riedle másodszor is betalált, de egy percre rá Kennet Andersson még életben tartotta Svédországot. Egyenlíteni azonban nem tudtak, így Németország ment a döntőbe.
A papírforma persze azt diktálta volna, hogy ezt a hollandok ellen vívják meg, de ehhez a dánoknak is volt egy-két szavuk. Henrik Larsen az 5. percben előnyhöz juttatta csapatát, 15 perccel később viszont jött a válasz Dennis Bergkamp részéről. Ezt követően a forgatókönyv ugyanaz volt, a dánok ismét vezetnek Larsen révén (33. perc), majd a hollandok egyenlítenek, igaz ezt már a meccs utolsó perceiben tették meg. Ekkor Frank Rijkaard mentette meg hazáját, így jött a hosszabbítás, ami viszont nem hozott döntést, tehát a büntetőpárbajra kellett bízni a dolgot. Mindenki hibátlan volt, egyetlen játékost kivéve, mivel az egyik legnagyobb sztár, Marco van Basten lövését kivédte Schmeichel.
Dánia tehát mehetett a döntőbe, ahol olyat látott a világ, amit nehéz volt előtte elképzelni. 1992. június 26-án, Göteborgban hiába a németek mehettek ki nagyobb önbizalommal a pályára, ellenfelük simán nyert. Előbb John Jensen lőtt gólt a 18. percben, majd Kim Vilfort volt eredményes a 78. minutumban, ezzel beállítva végeredményt. 2:0-ra nyertek a Dánok, megszerezve az Európa-bajnoki trófeát.
Abból a csapatból a legtöbben a már említett Schmeichel nevét emlegetik a legtöbben, hiszen ekkorra már a Manchester United kapusa volt, de volt még más kiemelkedő futballista a dán keretben. Említést érdemel a három gólig jutó Larsen, a döntőben is betaláló Jensen, aki 1992-től 1996-ig az Arsenalt erősítette, de az utolsó találatot jegyző Vilfort sem maradhat ki. Vele a Brøndby csapata hét bajnoki címet és három kupagyőzelmet szerzett Dániában, miközben alapembere volt a válogatottnak.
Érdekességek a tornáról
- A 92-es Eb-n nem volt a dán keretben Michael Laudrup. Noha Dánia egyik sztárja volt és a Barcelonában játszott, összeveszett a szövetségi kapitánnyal azzal kapcsolatban, milyen stílusban kellene játszania a válogatottjuknak.
- Franciaország lett az első, amely tökéletes mérleget tudott felmutatni egy UEFA Európa-bajnoki selejtezőcsoportban.
- Ez volt az utolsó olyan Eb, ahol a győztesnek 2 pont járt a csoportkörben, egyúttal az utolsó olyan, ahol a hazaadással még időt lehetett húzni.
- „A FÁK elleni barátságos meccsre készültünk, amikor ebéd közben megjött a hír, a jugoszlávokat kizárhatják és mi ugorhatunk be. Amikor visszajöttünk a második edzésről, már el is dőlt az egész: hivatalosan is a torna résztvevői voltunk” – mondta utólag Schmeichel, hogyan értesítették a csapatot az Eb-részvételről.
