Olvasási idő: 4 perc
Az emberek gyakran csak azt látják, hogy a focisták nagy összegeket keresnek, miközben milliomosok áloméletét élik. Nem látják azonban, hogy egyes játékosok mi mindenen mentek keresztül, hogy eljussanak oda, ahol ma is vannak. Egyesek története tiszteletet ébreszt az emberben, míg másokétól valósággal kiráz bennünket a hideg.
Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg.
Facebook és Instagram
A menekülttáborból a világbajnokságig
Alphonso Davies 2000-ben született a ghánai Buduburamban, hat gyermek közül a negyedikként. Ebben elsőre nincs semmi különös, de a fiatal Alphonso egy menekülttáborban jött a világra. Saját bevallása szerint soha nem fogja elfelejteni, és ma is gyakran gondol rá, hiszen nagymértékben motivációként szolgál számára. Öt évvel a születése után aztán a Davies család Kanadába emigrált. „Egy menekülttáborban született gyerek nem lehetett volna képes ilyesmire. De nézd meg, hol vagyunk, utazom a világbajnokságra” – írta Alphonso a katari világbajnokság előtt, ahol Kanadát képviseli. Amellett, hogy a Bayern München és a világ egyik legjobb szélső védője, nem felejtett el példakép lenni mások számára sem.
„Soha ne hagyd, hogy mások azt mondják neked, hogy az álmaid irreálisak. Ne hagyd abba az álmodozást.”
Alphonso Davies
forrás: mlssoccer.com – gólöröm Alphons Davies módra
Az élete volt a tét, de ma már minden pillanatát élvezi
Antony, akit a Manchester United a nyáron 100 millió euróért vásárolt meg az Ajax csapatától, Brazíliát képviseli a világbajnokságon. Játéka miatt néha kritizálják, hogy feleslegesen trükközik, ám ő másképp látja a dolgokat. Boldog, hogy azt csinálhatja és abból élhet meg, amit szeret, s mindig igyekszik örömet szerezni az embereknek, akik a stadionokban vagy a tévéképernyők előtt ülnek. Antony gyermekkora azonban korántsem volt könnyű.
“A favelát, ahol felnőttem, úgy hívják, hogy pokol. Az otthonom közelében drogdílerek voltak, már gyerekként láttam fegyvereket, de nem féltem tőlük, mindez az életem része volt.”
Antony Matheus dos Santos
Antony olyan dolgokat látott, amelyeket az átlagemberek nem. Az iskolába vezető úton látott élettelen testek és a környezet, amelyben élt, arra ösztönözték, hogy egyetlen dolognak szentelje magát. Gyermekkorában nem foglalkozott a játékokkal, az egyetlen dolog, ami érdekelte, és ami megvédte őt a körülötte lévő gonosztól, az a labda volt: „A labdával a lábamon semmitől sem féltem.”
forrás: ajax.nl – Antony a São Paulo csapatának mezében
📽️ VIDEO (Forrás: Youtube/AFCAjax): David Neres, Danilo és Sarita Lorena énekesnő így köszöntötték Antonyt az Ajaxba igazolásakor
Mindig hinni kell a saját képességeidben
Alphonso Davies és Antony története csupán két olyan eset a sok közül, amikor tehetséges fiúk dacoltak a sorsukkal. Minden történet más és más, de sok motivációt hordoznak magukban. Szerény körülmények közül származik például a brazil Gabriel Martinelli is, aki megígérte magának és családjának, mindent megtesz azért, hogy jobbá tegye a jövőjüket. A benne rejlő lehetőségeket különösen az apja érzékelte, aki hétéves korában azt mondta neki:
„Ha 21 éves leszel, játszani fogsz a világbajnokságon.”
Érdekesség, hogy „Nelli”, ahogy otthon, Brazíliában becézik, négyszer volt próbajátékon a Manchester Unitednél, egyszer pedig a barcelonai La Masia akadémián. A sikertelen próbálkozások után hazatért egy helyi klubhoz, az Ituanóhoz (Sao Paulo-i régió), ahonnét 2019-ben szerződtette az Arsenal.
forrás: thetimes.co.uk – Gabriel Martinelli a szüleivel
További érdekesség, hogy több szerb válogatott játékos is akkor jött a világra, amikor Jugoszlávia szétesőben volt, s néhány, a mostani világbajnokságon is résztvevő labdarúgót már a karrierjük elején leírtak és keményen kritizáltak. Az angol James Maddisonnak viszont a tanára mondta, hogy ne reménykedjen abban, hogy egy nap profi futballista lesz. Két dolog közös mindannyiukban: nem voltak hajlandóak feladni, és most a katari világbajnokságon játszanak, ahol a világ minden táján inspirációt nyújtanak, fiúknak és lányoknak egyaránt.
