Olvasási idő: 6 perc
Szerző: Szikora Tamás
Az Európa-bajnokságok történetét felidéző sorozatunkban ezúttal az 1972-es viadalra tekintünk vissza, ami a magyar labdarúgás szempontjából is egy fontos esemény volt, hiszen ezt követően sajnos 2016-ig nem jutottunk ki a kontinenstornára. A többségnek azonban nem emiatt, hanem az NSZK és Gerd Müller lehengerlő teljesítményéről marad emlékezetes ez a viadal.
Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:
A selejtező meglepetése
A lebonyolítás szinte teljesen megegyezett azzal, amit az előző torna során alkalmaztak, tehát ismételten négy országot számlált az Európa-bajnokság. A selejtezők első körében nyolc darab négy fős csoportba osztották a válogatottakat, akik pedig a kvartettek élén zártak, mehettek a legjobb nyolc közé, ahol az oda-visszavágós párharcok győztesei kvalifikáltak magukat a fő eseményre. Jugoszlávia a Szovjetúniót kapta, ahonnan utóbbi nagyon sima 0:3-mal jutott tovább, az angolok 1:3-ra vesztették el a párharcot a nyugat-németekkel szemben, a magyarok pedig két iksz után végül egy harmadik találkozón gyűrték le Romániát.
Ennek a három országnak a részvétele egyáltalában nem számított meglepetésnek, ám a későbbiekben a házigazda szerepét is betöltő Belgium jelenléte már annál inkább. A belgák ugyanis nem voltak túl sűrű vendégek a világbajnokságokon sem, az 1970-es tornára is 16 év szünet után jutottak ki, majd kiestek a csoportkörben, az Eb négyestornájának pedig korábban a közelébe sem kerültek. A legelső alkalommal még a selejtezőben sem voltak érdekeltek, a második és a harmadik kontinentális eseményen pedig az első forduló vagy a csoportkör során búcsúztak.
Ezúttal azonban más volt a helyzet már az elejétől fogva, hiszen a csoportjukat egészen simán megnyerték Portugália, Skócia és Dánia előtt, majd a negyeddöntős szakaszban legyőzték a címvédő olaszokat is. Itt az első mérkőzésen még nem született gól, a visszavágón viszont 2:1-re nyertek. Előbb Wilfried Van Moer, majd Paul Van Himst talált be, ellenfelüknek pedig csak a szépítésre volt lehetősége.
Ugyanez a forgatókönyv azonban fordítva játszódott le, amikor a zárókörben a fantasztikus formában lévő NSZK került az útjukba. A nyugat-német válogatott ugyanis simán elment kettővel és bár Odilon Polleunis még rúgott egy gólt, ennél többre már nem futotta a belgák részéről, akik hazai közönségük előtt készülhettek a magyarok elleni bronzmeccsre.
Egy korszak vége
A magyar labdarúgó-válogatott nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetett az 50-es és a 60-as években, de volt minek örülni a következő évtized elején is a szóban forgó Eb miatt. Más öröme azonban nem sok lehetett a magyar szurkolóknak, mivel egy hosszú és eredményes korszak zárult le, amikor nem sikerült kijutni az 1970-es vb-re, de sajnos az ezt követő világbajnokságtól is távol maradtunk. A kettő között viszont még sikeresen szerepeltünk az 1972-es Eb-selejtezőin, ahol Bulgáriával, Franciaországgal és Norvégiával kerültünk egy csoportba. Innen 4 győzelemmel, 1 döntetlennel és 1 vereséggel jutottunk el a negyeddöntőbe, ahol a fentebb már említett Románia elleni párharcból is győztesen jöttünk ki.
Az első mérkőzés vége 1:1, a visszavágóé pedig 2:2 lett, tehát az akkori szabályok értelmében szükség volt egy újabb meccsre, ahol nagyon sokáig úgy tűnt, hogy újabb iksz születik. Az első találatot a magyarok jegyezték Kocsis Lajos révén a 27. percben, de Alexandru Neagu is betalált hét perccel később, majd jött a fordulat Szőke István góljával a 89. percben.
Magyarország ezzel története során második alkalommal és ezidáig utoljára készülhetett egy Eb-elődöntőre, ahol csapatunk azzal a Szovjetunióval került össze, amelyik korábban mindhárom alkalommal jelen volt a döntő tornán. Itt sajnos nem pártolt mellénk a szerencse, a szovjetek szerezték meg a vezetést, majd a győzelmet is, mert bár volt egy komoly lehetőség az egyenlítésre Zámbó Sándor büntetőjét hárítani tudta a kapuban álló Jevgenyij Rudakov.
A bronzcsatában aztán a belgákkal találkoztunk, akik már az első félidőben 2:0-ra vezettek Raoul Lambert és Himst góljai révén. Bár válasz még jött a második játékrészben, miután Kű Lajos értékesített egy 11-est, sajnos ennyi volt a maximum, így egy negyedik hellyel jöhettek haza játékosaink. Ekkor talán kevesen gondolták volna, hogy mennyire meg kell becsülni az eredményt, hiszen a 2016-os franciaországi tornáig kellett várni a következő Eb-részvételünkre.
forrás: MLSZ TV Archív
A Gerd Müller-show
Ha csak egy nevet lehetne kiemelni erről az Európa-bajnokságról, akkor az biztosan Gerd Mülleré lenne. A németek legendája válogatottként ekkoriban került igazán csúcsformába, amit jól bizonyít, hogy bár mindössze nyolc évig lépett pályára az NSZK színeiben, 62 meccsen 68 gólig jutott. Ezzel a nemzeti csapataik statisztikáit figyelembe véve máig a második legeredményesebb német játékos.
Müller nem tétlenkedett az 1972-ben rendezett Eb-n és azt megelőzően sem. A selejtezős szakaszból az NSZK veretlenül jutott tovább, a hihetetlenül jó formában lévő csatáruk pedig a hét mérkőzésből mindössze kettőn nem talált be, de még így is hétgólos volt, mire elérkezett a döntő torna ideje. Itt az elődöntőben Belgium ellen vívtak meg, ahol Müller duplázni tudott. Előbb a vezetést szerezték meg a 24. percben rúgott góljával, majd a 71. percben kettőre növelte előnyüket. Bár a belgák még szépítettek, a győzelem így is az NSZK-é lett, amely története során először játszhatott Eb-döntőt.
Itt a harmadik fináléjára készülő és még mindig bombaformában lévő Szovjetunió várta őket, akik hozzájuk hasonlóan veretlenül jutottak el idáig, de a döntőben esélyük sem volt. Az NSZK konkrétan a padlóra küldte a szovjeteket. A 27. percben ki más, mint Gerd Müller szerezte meg a vezetést, aki csapattársa Herbert Wimmer gólját követően egy újabb találattal tette fel az i-re a pontot. A vége sima 3:0 lett, a nyugat-németek pedig első Eb-trófeájukat ünnepelhették.
Érdekességek a tornáról
- Nem meglepő módon Gerd Müller lett az 1972-es Eb gólkirálya, aki 4-szer volt eredményes. Rajta kívül a gólszámokat tekintve Günter Netzer és Jürgen Grabowski is kiemelendő, akik a selejtezőkben két-két alkalommal is betaláltak.
- Gerd Müllert sokszor becézték „a bombázónak” vagy a „nemzet bombázójának” góljai miatt. A csapatkapitány, Franz Beckenbauer így nyilatkozott róla: „A gyorsulása hihetetlen volt. Az edzéseken játszottam ellene, és esélyem sem volt”.
- Az Európa-bajnokságok történetében Belgium elöször 1972-ben jutott be a legjobb négy közé.
- A győztes nyugat-német válogatottat Helmut Schön irányította ekkor, akivel világbajnokságokon arany, ezüst és bronzérmet is szereztek, majd ezt követően jött egy arany és egy ezüst az Eb-ken is.
- A győztes NSZK tagjai domináltak az 1972-es Év Európai Játékosa szavazáson, ahol Franz Beckenbauer, Gerd Müller és Gunter Netzer kerültek a top3-ba.
- Az NSZK háromgólos győzelme ekkor rekordnak számított, korábban nem dőlt el Eb-döntő kettő gólnál nagyobb különbséggel.
