Olvasási idő: 3 perc
Kevesen tudják, hogy első magyar nagydíjat 1936. június 21-én rendezték Budapesten, a Népligetben. A verseny része volt ugyan az 1936-os Grand Prix sorozatnak, de eredménye nem számított bele a bajnokságba. Már akkor olyan neves csapatok képviseltették itt magukat, mint a Mercedes, Auto Union és az Alfa Romeo.
Az olasz csapat sportigazgatója nem volt más, mint Enzo Ferrari, pilótája pedig a legendás Tazio Nuvolari volt. Nuvolari másodikként körről körre csökkentette a hátrányát Rosemeyerrel szemben, majd pedig a 35. körben a célegyenesben meg is előzte őt és előnyét egyre jobban növelte. Ennek köszönhetően magabiztosan nyerte meg a futamot a magyar fővárosban.
Bernie Ecclestone, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke Formula–1-es versenyt akart rendezni a vasfüggöny mögött. Először Kína, Szovjetunió és Jugoszlávia volt kiszemelve, végül Magyarországra hívták barátai, Rohonyi Tamás és Frank Tamás. Már 1983-ban szóba került a verseny magyarországi futamának megrendezése. Lehetséges helyszín volt még a Városliget és a Népliget is. Végül 1985 szeptemberében a szerződés megkötésekor eldőlt, hogy új pályát építenek a Budapest melletti Mogyoródon.
Tervezését az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték, amivel a számítógéppel való kidolgozás világviszonylatban is úttörő jellegű példáját alkották meg. A pálya rekordidő, mindössze 8 hónap alatt készült el. A megnyitó 1986. március 24-én, a Drapál János-emlékverseny volt. Ugyanebben az évben, augusztus 10-én volt az első Formula–1 verseny, amelyen majdnem 200 000 néző volt jelen. A versenyt Nelson Piquet nyerte meg, Ayrton Senna és Nigel Mansell előtt. A Hungaroring különös és egyedi atmoszférája miatt a csapatok azóta is szívesen térnek vissza erre a helyszínre.
Belépőjegyek a Forma 1 Magyar Nagydíjra
A Hungaroringet kétszer építették át: először 1989-ben, ami egy kisebb módosítás volt (a hármas sikánt elvették), majd 2003-ban, amikor a célegyenes utáni 1-es és a 13-as kanyart lejjebb tették, és hosszabb egyenest építettek helyette. Az átépítések miatt a pálya hosszúsága először 4014 m-ről 3975 m-re csökkent, de 2003-ban elérte a mostani hosszúságát, ami jelenleg 4381 m. A helyi dombok és dűnék olyannyira kedveznek a nézőknek, hogy gyakorlatilag a pálya 80%-a kiválóan látható.
Forró és poros: a versenyzők szerint ezek a kulcsszavak jellemzik a Hungaroringet. Mivel a Forma–1-es versenyek mindig nyáron, augusztusban zajlanak, a versenyek idején elvétve fordul elő eső. A por az idény kihasználatlan részében kerül a pályákra, főként a pálya környékén található homokos talaj miatt.
E jellemzők miatt az előzés meglehetősen ritka, mégis számos emlékezetes verseny történt a pályán. A rajongók mindig is emlékezni fognak 1986-ból Nelson Piquet és Ayrton Senna csatájára, 1987-ből Nigel Mansell leeső kerekére, majd 1989-es parádés győzelmére, 1997-ből Palik László magyar kommentátor híres, szállóigévé vált, „Hová tűnt Damon Hill?” mondatára, amikor Damon Hill az Arrows-zal a verseny végéig vezetett, majd az utolsó körben elvesztette a győzelmet; illetve a 2006-os versenyre, amely a Formula–1 történetének első esős magyar nagydíja volt.
A pályát a monacói nagydíjhoz szokták hasonlítani, ahol sok a szűk pályaszakasz és a lassú kanyar. A pilóták véleménye megoszlik a pályát illetően. Ayrton Senna, Nigel Mansell, Michael Schumacher, Fernando Alonso és Lewis Hamilton az egyik legjobb versenypályaként emlegette/emlegeti, míg mások túl lassúnak találják a pályát és hiányolják a gyors íveket.
Ha valaki a szomszédos országokból igazán izgalmas futamot szeretne látni, annak mindenképp érdemes jegyet váltani a mogyoródi pályára, hiszen életre szóló élményekkel gazdagodhatnak itt az autósport szerelmesei.
