Olvasási idő: 4 perc
Szerző: Szikora Tamás
Azzal, hogy a spanyol férfi labdarúgó válogatott megnyerte a 2024-es Európa-bajnokságot, története során negyedszer hódította el a trófeát. Ezzel történelmet írtak, hiszen korábban soha egy nemzet sem nyert még ennyiszer. Cikkünkben ezzel is foglalkozunk, de kitérünk arra is, mi vezetett idén a spanyolok sikeréhez és mi várható tőlük a folytatásban.
Kövessétek közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:
A látványos foci nyert
Előzetesen úgy tűnt, Spanyolország egy halálcsoportba került az Eb-n, hiszen a szívós albánok mellett Olaszországgal és Horvátországgal is játszaniuk kellett. Bár az borítékolható volt, hogy meglesz a továbbjutás, ám arra kevesen számítottak, hogy ennyire simán hozzák ezt össze. A spanyolok ugyanis Luis de la Fuente vezetésével látványos, olykor domináns támadószellemű focit nyújtottak. Ez pedig egyrészt könnyű győzelmeket eredményezett, másrészt veretlenül és kapott gól nélkül mehettek a nyolcaddöntőbe.
Ott bár Georgia meglepte őket az elején, így odalett a kapott gól nélküli széria, végül könyörtelenül megbüntették ellenfelüket. 4:1 lett a vége, de a neheze csak ezután következett. Jöttek az igazi erőpróbák, főként abból a szempontból, hogy a spanyolok egy kifejezetten fiatal kerettel álltak ki erre az Európa-bajnokságra. A fizikális erő ugyanis egy dolog, az egyenes kieséses szakaszban a rutinra is szükség volt, ami több ifjú titánból is hiányzott előzetesen, de végül a tapasztalt játékosokkal kiegészülve ez sem jelenthetett akadályt.
Németország ellen kiegyenlített meccsre készülhettek a szurkolók és megkapták, amit vártak. Izgalmas csatában, a 2×15 perces hosszabbításban végül 2:1-re nyert Spanyolország. Itt igaz, volt egy vitatható szituáció, amikor Marc Cucurella kezére pattant a labda a 16-oson belül egy német lövés után. A büntető viszont elmaradt, így még a döntőben is sok német szurkoló haragudott rá és a spanyol csapatra. Merthogy a La Selección Franciaországot is legyűrte az elődöntőben, noha ott talán még nehezebb dolguk volt. A 2:1 pedig sláger eredménnyé vált, mert a negyeddöntő és az elődöntő után még a döntőben is ugyanilyen arányban diadalmaskodtak.
forrás: CTV News
Történelmi tettek
Anglia várt rájuk a fináléban, ami egyszerre meglepetés is volt, meg nem is. A fogadóirodák és az elemzők szinte egyöntetűen favoritnak tartották Gareth Southgate csapatát, pedig a csoportkörből a veretlenségük ellenére is csak nagyon visszafogott játékkal jutottak tovább. Ez pedig később is folytatódott, Szlovákia ellen kishíján megégtek és Svájc ellen is csak büntetőkkel nyertek. Majd Hollandia ellen egészen más arcukat mutatták és tulajdonképp a fináléban is úgy tűnt, az angolok még ha ezzel kockáztattak is, szándékosan nem mutatták meg valódi erejüket.
Bármennyire is bántották őket, mindez kifizetődőnek tűnt és megvoltak a lehetőségeik a spanyolok ellen is, akik ezúttal nem domináltak annyira, de szinte végig fölényben voltak. Többet volt náluk a labda, többet próbálkoztak és ennek meglett az eredménye. Nico Williams révén még az első félidőben vezetést szerzett Spanyolország, amire Anglia válaszolt Cole Palmer bombájával a második játékrészben, majd jött a dráma.
Mikel Oyarzabal ugyanis a 86. percben eldöntötte a mérkőzést, Spanyolország pedig megszerezte negyedik Eb-trófeáját, amire korábban még egy ország sem volt képes. A rekordot sokáig Németország tartotta három sikerrel, amit a spanyolok 2012-ben állítottak be, ezzel pedig 12 éven át együtt álltak az örökranglista élén.
forrás: The Telegraph
Mostantól viszont legalább négy évig biztosan a spanyolok vezetik majd a rangsort, ráadásul más rekordokat is megdöntöttek múlt vasárnap. Válogatottjuk a 2023-ban kezdődő Eb-selejtezőktől számítva egy tétmeccset sem veszített el, összesen pedig 13-mat nyert meg. Az Eb legjobb játékosát is tőlük választották, ami azért különleges, mert a díjat elnyert Rodri a tavalyi év eleje óta már nyolc trófeánál jár.
A Manchester City színeiben nyert FA-kupát, Bajnokok Ligáját, klub vb-t, Európai Szuperkupát, de a Premier League serlegét is elhozták kétszer, a spanyol nemzeti együttessel pedig az Eb-győzelem előtt a Nemzetek Ligájában is az élen zártak. Büszke lehet magára persze a szövetségi kapitány is, aki mióta átvette a csapatot, szinte szárnyal velük.
Luis de la Fuente neve sokaknak ismeretlen volt, hiszen előtte az utánpótlásban tevékenykedett, de ott is letette névjegyét. Kilenc év leforgása alatt Európa-bajnok lett az U19-es, az U21-es, majd most a felnőtt válogatottal. Ennél is többen beszéltek viszont az alig 17 éves Lamine Yamalról, aki a legjobb fiatal játékosnak járó díjat is bezsebelte, egyúttal az Eb-k legfiatalabb gólszerzője lett, övé volt a legtöbb helyzetkialakítás és rajta kívül eddig senki sem állt kezdőben ennyire fiatalon egy vb vagy Eb-döntőben.
forrás: Sky News
A jövő nagy varázslóját láttuk?
Mivel De la Fuente az utánpótlásban töltött el jó néhány évet, tudta, mit csinál, és bár kockázatos volt, mégis megbízott abban, hogy Yamal elég éretten tud futballozni a pályán. Fiatal kora ellenére ez így is történt, illetőleg az is rátesz egy lapáttal, hogy az FC Barcelona akadémiáján nevelkedhet. Az utánpótlásban is kiemelkedett teljesítményével, az Eb-n pedig számos elismerést megkaparintva vált sztárrá.
Ha pedig ez nem volna elég, nézzük mit művelt a közelmúltban. 2023. augusztus 20-án, 16 évesen és 38 naposan lett a La Liga történetének legfiatalabb kezdőjátékosa a Barca színeiben, hét nappal később pedig a legfiatalabb gólpasszt jegyző labdarúgó lett a spanyol élvonalban. Ezután október 8-án már a legfiatalabb gólszerzőre vonatkozó csúcsot is átvette, amit idén január 11-én megszerzett a Spanyol Szuperkupán is. Már a BL-ben is tart hat rekordot, ami persze részben életkorának, részben pedig annak köszönhető, hogy a katalán klub hét éves kora óta tanítja és féltve őrzött kincsként gondozták tehetségét.
Az újabb spanyol korszakot látjuk?
Miután a katari vb korántsem sikerült az elvárások szerint, Luis Enrique távozott, helyét pedig Luis de la Fuente kapta meg. Erre az utánpótlásban elértekkel rászolgált, de nem vezetett ideáig könnyű út számára. Játékosként 1994-ben vonult vissza, majd edzőnek állt. Eleinte itt is az ifjúsággal foglalkozott, többek között olyan tehetséges nevelkedtek irányítása alatt, mint például Sergio Ramos vagy Jesús Navas.
Felnőtt csapatot először 2011-ben irányított korábbi klubja, a Deportivo Alaves megbízásából, de a sikerek elkerülték és még abban az évben menesztették. Innen került vissza az utánpótlásba, mégpedig válogatott szinten, ahol sikert sikerre halmozott, most pedig szépen lassan, de elkezdte beépíteni az erős fiatalokat a felnőtt válogatottba is.
Williams csak 22 éves, Pedri 21, Cucurella 25, Fermín López 21, Martín Zubimendi is csak 25, Álex Baena pedig csak 23 lesz a napokban. Ez csak néhány példa volt, hogy megértsük, miért is 27.3 év az átlagéletkor és hogy ez a rutinos játékosokkal kiegészülve miért is volt fontos ahhoz a játékhoz, amit De la Fuente kitalált. Egy masszívan labdabirtoklásra épülő focira, de már rég nem úgy, mint a Tiki-taka idejében. Sokkal agresszívabban, direktebben támadják le ellenfeleiket, mindezt hatalmas dinamikával és gyorsasággal, ami fizikálisan nagyon megterhelő tud lenni annak a csapatnak, amelyik szemben áll velük. Látván pedig a fiatalos hévvel való munkát, egy darabig vélhetőleg még mindenkinek pokoli nehéz dolga lesz ellenük.
forrás: WNCT
Holtverseny a gólkirályi címért vívott versenyben
Mint ahogyan azt már említettük, két egyéni díj is spanyol játékoshoz vándorolt. Lamine Yamal érdemeit, mint a legjobb fiatal játékosét talán nem kell jobban feszegetnünk, viszont az egész esemény legjobbjának választott Rodri is kicsit több szót érdemel. A 28 éves játékos a keretük átlagéletkorát látva már a tapasztalt játékosok közé sorolható.
Sikerei és díjai is ezt támasztják alá és igazán jól megértetheti magát szövetségi kapitányával. Luis de la Fuente vezette ugyanis akkor az U19-es spanyol válogatottat, amikor Rodrival is a fedélzeten Európa-bajnokok lettek 2015-ben. 2017-ben az U21-es válogatottal egy Eb-ezüstöt vihetett haza, klubszinten pedig a Villareal és az Atlético Madrid csapataiban pallérozódhatott, mielőtt elvitte volna öt évvel ezelőtt a Manchester City.
Ezen a tornán viszont a gólkirályi cím is spanyolhoz került, legalábbis részben. Az UEFA ugyanis módosított annak szabályán, ki kapja meg az elismerést, ha többen is egálban lennének a végén. Mint kiderült, innentől a szövetség nem akar ebben a kérdésben dönteni, inkább igazságos módon, több díjat osztanak ki. Ebben az esetben pontosan hatot, hiszen ez Eb-t nyerő Dani Olmo mellett Harry Kane (Anglia), Cody Gakpo (Hollandia), Jamal Musiala (Németország), Ivan Schranz (Szlovákia), és Georgi Mikautadze (Georgia) is három gólig jutott.
