Valószínűleg nem kellene sokat gondolkodnunk, ha a magyar futball nagyjait kéne nevén neveznünk. Aligha akad ember, akinek ne lenne ismerős Puskás Ferenc, Grosics Gyula vagy Hidegkuti Nándor neve, de akár Gera Zoltán és Király Gábor is minden bizonnyal ismerősen csenghet. Összeállításunkban a magyar labdarúgás emlékezetes pillanataiból szemezgettünk és gyűjtöttünk össze érdekességeket.
A magyar labdarúgás kezdete és az első nemzetközi sikerek
Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. A magyar labdarúgás legrégebbi írásos emlékeit 1879-ből őrizzük, ugyanis Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében ismerteti az addig újdonságnak számító sportot, a labdarúgást. Három évvel később 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság-ot alapítanak. 1890-ben a Sport-Világ című újságban megjelentek a sportág szabályismertető kis füzetei. Löwenrosen Károly a Törekvés dalárda tagjaiból verbuvált futballcsapatot, akik hétköznapi munkások voltak és nem sportolók. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek. A hatalmas leszakadó hó sem tántorította el a csapatokat. A mérkőzést 20 perc elteltével le kellett fújni, mivel három bokatörés történt.
1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést. A Budapesti Torna Club két csapata csapott össze. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor elmosta és az érdeklődő nézőközönség elmenekült a Millenárisról. 1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az első magyar bajnoki labdarúgó-mérkőzést BTC és a BSC csapatai játszották le egymás ellen. A válogatott első (nem hivatalos) mérkőzésén az ellenfél ugyancsak a válogatott volt. Az MLSZ Intéző Bizottsága által összeállított A- és B-keret csapott össze egymással és a B csapat nyert 4–3-ra. Tehát az első nem hivatalos válogatott gólokat a magyar csapat magyar csapatnak rúgta.
A magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya Gillemot Ferenc lett, aki az MLSZ egyik alapító tagja volt. Az első nemzetközi mérkőzésének időpontja 1901. április 11-re esett. Annak ellenére, hogy az ellenfél egyelőre csak egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4–0-s vereséggel zárult. 1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen került sor a labdarúgó-válogatott hivatalos debütálására, a „sógoroknak” szintén ez volt az első hivatalos mérkőzésük. Az első hivatalos nemzetközi győzelemig és az első magyar válogatott gólig csak a következő összecsapásig kellett várni. Magyarországon fogadták 1903. április 5-én Csehország csapatát. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt.
A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepel először olimpián. A sorsolás után a mindig erős angol válogatottal került szembe a magyar csapat, és 7–0-s vereséggel már az elején búcsúznia kellett. A mezőnyben szépen játszott a csapat, de mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket, hiányzott a csapatmunka. A vigaszdíjmérkőzéseket sorra győzve viszont megszerezte a vigaszdíjat. A németeket 3–1-re a legendás Schlosser Imre mesterhármasával az osztrákokat pedig könnyed játékkal Schlosser, Pataki és Bodnár góljaival 3–0-ra verték. Ezzel a szerepléssel a magyar csapat – ha csak vigaszdíjjal is –, de első nemzetközi sikerét érte el.
Az első selejtezők
Az I. labdarúgó világbajnokságon a magyar csapat nem szerepelt. Az ok a távolság is lehetett, hisz Uruguay volt a rendező, illetve nem selejtezőn, hanem meghívásos alapon kerültek világbajnokságra a csapatok. 1934-ben sikerült végre először két vállra fektetni az angol oroszlánokat. Az ellenünk hibátlan mérleggel bíró angol csapat szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselték akkortájt. Mint eddig, mindenki sima vendég győzelme várt, csak a pályára lépő magyar 11 nem. Avar István és Sárosi György találtaira a második félidőig kellett várni az angolok csak a szépítésre voltak képesek. A végeredmény: Magyarország – Anglia 2–1. A hazai sajtó egekig magasztalta a magyar csapatot és a közvélemény hasonló eredményességet várt el a két hét múlva a soron következő világbajnokságon, amit Olaszország rendezett. Ez volt az első, ami előtt rendeztek selejtezőket, így a magyaroknak is át kellett esnünk ezen. Először Bulgáriával mérkőztünk: simán, két 4-1-es eredménnyel ütöttük ki őket. A magyar válogatott első selejtezőjét Szófiában játszotta 1934. március 25-én, a történelmi első gól Sárosi György nevéhez fűződik, igaz, ő csak az első magyar gólt szerezte, ekkor ugyanis már vezettek a bolgárok Dimitar Baykushev találatával. Aztán a tornán Ausztria verte ki a magyarokat a negyeddöntőben.
Az első magyar VB ezüst
A világbajnokság ismét selejtező mérkőzésekkel kezdődtek meg, ahol a görög nemzeti csapat ellen vettük fel a harcot. A mérkőzés előtt a két szövetség megállapodott, hogy egy mérkőzésen dől el a kijutás. Szó szerint átgázolt a magyar csapat ellenfelén: Magyarország – Görögország 11–1. A sorban harmadik 1938-as labdarúgó-világbajnokságot Franciaország rendezte meg, amelyen 15 csapat vett részt. A magyar csapat kiutazása ismét nem ment zökkenőmentesen. Egy csatlakozás lekésése után végül a csapat mégis utazhatott a reimsi polgármester közreműködésével. Nagy meglepetésre Magyarország egészen a döntőig menetelt. A közönség bizakodott a világbajnokság megnyerésében, holott talán ez az olasz csapat ellen irreális elvárás volt. A papírforma végül beigazolódott, a döntőt az olaszok 4:2-re nyerték meg, ám a magyarok büszkén állhattak a dobogó második fokára.
Háborús hangulat az 1940-es években, tragédia a jubileumi mérkőzésen
1939-ben a labdarúgásban is megjelennek a fasiszta gondolatok. Háborús hangulat uralkodik a pályán és amellett. A sport nemzetvédő, nemzetnevelő erejét, feladatát hangsúlyozzák. Dietz Károly helyére Ginzery Dénest nevezték ki és 14 mérkőzésen irányította a válogatottat. A háború kirobbanása előtt pár nappal a csapat Lengyelországban vendégszerepelt. Ekkor győzött először ellenünk a lengyel labdarúgó-válogatott. 1945. augusztus 20-án a 18 éves Puskás Ferenc debütált az osztrákok ellen és a 12. percben már meg is szerezte válogatottságának első gólját. 1947. májusában a magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték egy válogatott labdarúgó-mérkőzéssel, ami mi más lehetett volna, mint egy magyar-osztrák mérkőzés. Hajós Alfréd tiszteletét tette ezen a mérkőzésen és ő végezte el a kezdőrúgást. A játék méltó volt az ünneplésre, viszont egy hatalmas katasztrófa következett be: az Üllői úti stadion B-lelátójának egy része a 12. percben leszakadt, majd a második félidő 6. percében az állóhelyi lelátó egy része szakadt le. Közel kétszáz szurkoló sérült meg. A mérkőzés két perc szünet után folytatódott. A futballunkban uralkodó állapotok ebben a tragédiában csúcsosodtak ki. Körvonalazódott a Népstadion megépítése.
Az 1950-es évek és az Aranycsapat
1949. január 6-án hivatalosan Sebes Gusztávot nevezték ki szövetségi kapitánynak. 69-szer irányította a legjobbakat. Első mérkőzésén kikapott Csehszlovákiától, de a jövőre tekintett, és az osztrákok ellen, a következő mérkőzésen, a Budapesten lejátszott meccsen már a fiatalokra építette a csapatot. 6–1-re nyert a válogatott. Az 1949–1951-es évek a csapatkereséséről szóltak, kisebb nagyobb buktatók után körvonalazódni látszott a válogatott: az Aranycsapat végül minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve lett. Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb korszak 1941 és 1960 közé esik. A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon. A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6:3-ra nyert barátságos találkozó. Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3–2-es vereséget szenvedett a nyugatnémet válogatottól. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti. Ezt a mérkőzést valószínűleg a politika döntötte el. Későbbi elemzések alapján kiderült, hogy Puskás lesnek ítélt gólja nem volt les, azonban az utolsó NSZK-s gól les volt. Sőt a dopping ellenőrzésen több NSZK-s játékos mintájában tiltott szert találtak. Ez nem változtat az eredményen, azonban sporttörténelmet írt azzal, hogy tisztességesesen nem mindig lehet nyerni. 2017-ben Tóth II. József halálával az Aranycsapat végleg a sírba szállt. 2018-ban Szepesi György, az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetett sportriporter 96 évesen távozott az élők sorából.
„Jönnek a csehszlovákok”
Az 1970-es világbajnokság selejtezője örökké emlékezetes marad az idősebb futballszurkolók számára. A csoportunkban Írország, Dánia és Csehszlovákia szerepelt, a közvélemény sima továbbjutást várt, ehhez képest végül pontazonosság lett az első két helyen Magyarország és Csehszlovákia között. Ekkoriban még nem az egymás elleni eredmény döntött, amiben pedig jobbak voltunk, hanem semleges pályán kellett a két csapatnak döntenie arról, ki jut ki a mexikói vb-re. Az 1969. december 3-án, Marseille-ben tartott mérkőzés lett a magyar futball egyik nagy „sorscsapása”, ugyanis megdöbbentően sima, 4-1-es vereséget mértek ránk akkori északi szomszédaink. Szepesi György legendássá vált mondata, a „jönnek a csehszlovákok” azóta szállóigévé vált, ahogy ekkor terjedt el a később több mérkőzésre is elkoptatott „magyar futball Mohácsa” kifejezés is. Ez volt az első alkalom, hogy a magyar válogatott elbukott a selejtezőkön, ugyanis a két korábbi tornán, amin nem vettünk részt, el sem indultunk.
Az utolsó nagy siker VB-n
1983-ban Mezey György vette át a válogatottat, és ezzel megkezdődött az 1986-ig tartó diadalmenet. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, függetlenül az utolsó csoportmérkőzésen, a pótselejtezőre kényszerülő hollandoktól elszenvedett 1:0-s vereségtől. Ekkor a magyar válogatott az európai ranglista élén, és a világranglista negyedik helyén állt. 1984-ben a Bicskei Bertalan vezette ifiválogatott ifjúsági Európa-bajnok lett. E válogatott eredményeinek csúcspontja az 1986-os magyar–brazil találkozó, amelyen 3:0-s magyar győzelem született. 1990-es esztendő meglehetősen furán kezdődött, mivel az előző év utolsó ülésén az MLSZ tagjai egyhangúlag megszavazták Bicskei Bertalan szerződésének módosítását. Ez január 1-jén lépett életbe, és helyére az egykori kapitány, Mészöly Kálmán került. A dolog pikantériája, hogy Bicskei nem volt hajlandó lemondani a szerződésében foglaltakról. Így egyszerre két szövetségi kapitánya is volt a válogatottnak. Bicskeit végül elmozdították posztjáról. Mészöly a svédországi Európa-bajnokság selejtezőire készítette fel a csapatot. Második időszakában 18 mérkőzést irányított, ebből 7 tétmérkőzés volt. A selejtező sorozat utolsó mérkőzése előtt ő kérte szerződésének felbontását, mivel eldőlt, hogy a magyar válogatott nem juthat ki Svédországba, illetve külföldi szerződési ajánlatot kapott. Az MLSZ úgy határozott, hogy Glázer Róbert szövetségi edző lesz megbízott kapitány ameddig meg nem találják az új szövetségi kapitányt. A válogatott végül negyedik lett.
A 2000-es évek és a 2016-os EB-siker
A talán legemlékezetesebb időszak a közelmúltból Dárdai Pál kinevezésével kezdődött, az MLSZ három Eb-selejtezőre és egy barátságos mérkőzésre nevezte ki őt 2014 szeptemberében. Szövetségi kapitánysága idején tétmérkőzésen Romániával idegenben 1-1-es döntetlent, Tórshavnben a feröeriek ellen 0 -1-es és Budapesten a finnek ellen 1-0-s győzelmet ért el a csapattal. Egyetlen vereségét barátságos mérkőzésen, itthon, Oroszország ellen 1-2-es végeredménnyel szenvedte el a válogatott. A kispadról 2015 júniusában távozott a Hertha BSC-hez. Őt Bernd Storck váltotta a magyar kispadon. A magyar válogatott Feröer-szigetek elleni 2-1-es győzelmével bejutott a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezős körébe, ahol Norvégiát összesítésben, kettős győzelemmel, 3-1-re győzték le. Ezzel pedig kivívták a jogot a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon való részvételre. Ami pedig Franciaországban történt, az már történelem: a magyarok 5 ponttal és 6 szerzett góllal a csoport élén végeztek, maguk mögé utasítva Izlandot, Portugáliát és Ausztriát. A csoportkör zárása után Gera Zoltán Portugália elleni gólját választotta az UEFA a torna addigi legszebb góljának. A válogatott számára végül a toulouse-i nyolcaddöntő jelentette a végállomást, miután a belgáktól 4-0-s vereséget szenvedett.
