Olvasási idő: 6 perc
Szerző: Szikora Tamás
Míg az 1984-es torna főként Michel Platini góljairól maradt híres, addig a négy évvel későbbi bajnokság főszereplője már egy holland játékos volt. Marco van Basten annak ellenére focizott parádésan az Eb-n, hogy nem sokkal előtte a kezdőbe kerülése is kérdéses volt bokasérülése miatt, mégis csúcsra jutott a holland válogatottal. Lássuk, mi történt az 1988-as eseményen, amelyről még az akkori címvédő is lemaradt.
Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:
Meglepetések a selejtezőben
Az ominózus Európa-bajnokságra Nyugat-Németországban került sor, így az NSZK válogatottja automatikusan résztvevővé vált. Erre persze rávághatjuk, hogy a papírforma alapján amúgy is kijutottak volna, ám a selejtező sok döbbenetes eredményt hozott. Például nem kvalifikálták magukat a címvédő franciák, akik Izlanddal, Norvégiával, az NDK-val és Szovjetunióval kerültek egy csoportba, végül csak a harmadik helyen zártak, ebből az ötösből pedig a szovjetek jutottak tovább. Bár a franciák az Eb-címük után egy világbajnoki bronzot is bezsebelhettek 1986-ban, ezt követően csapnivalóan teljesítettek a selejtezőkön, mindössze 1 győzelmet hoztak össze a nyolc mérkőzésük alatt.
Volt azonban más meglepetés is, hiszen a 84-es viadal résztvevői közül csak az NSZK, Spanyolország és Dánia tudott ismételten részt venni. Rajtuk kívül Olaszország, Anglia, Hollandia és Írország várhatta a nyári eseményt, míg a magyarok újfent lemaradtak. Hazánk válogatottja ekkor már túl volt máig utolsó világbajnoki szereplésén, az 1986-os mexikói tornán, amely sokáig nyomot hagyott a magyar futballon.
A korábbi eredmények függvényében ugyanis óriási várakozás előzte meg azt a világversenyt és sokan nagy esélyesnek tartották a Mezey György által irányított válogatottat, de hatalmas csalódás lett a vége. Mezey végül távozott, helyét pedig Komora Imre vette át, aki nem sok időt kapott a bizonyításra. Még a selejtezők alatt menesztették, helyére Verebes József érkezett, három meccs elteltével pedig Garami József lett a szövetségi kapitány. Helyzetünket persze a csoportbeosztás sem könnyítette meg, hiszen Hollandia, Görögország, Lengyelország és Ciprus ellen kellett volna kiharcolni a kijutást, de a harmadik helynél nem tudtunk előrébb jutni.
Folytatódott a mesterhármasok sorozata
Az Eb mérkőzéseit nyolc különböző városban bonyolították le, mégpedig igencsak nagy stadionokban, így nem volt meglepetés, hogy bizonyos találkozókat 60 ezernél is többen láttak a lelátókon. Nagyon szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik a saját szemükkel láthatták Marco van Basten mesterhármasát, amit az angolok ellen hozott össze a csoportkör során.
Ez több szempontból is érdekes, hiszen Dieter Müller 1976-ban szerzett mesterhármasát követően sokáig minden Eb-n született egy tripla, így például 1988-ban is, ám ezúttal már a holland játékos révén, aki nem sokkal korábban még sérült volt. Tekintve, hogy a Milanban játszva elég sok időre kidőlt egy bokasérülésnek köszönhetően, sokáig kérdéses volt a játéka és a teljesítményével kapcsolatban is csak találgatni lehetett, végül csattanós választ adott a kétkedőknek.
Erre a három gólra pedig nagy szüksége volt Hollandiának, amely tehát Angliával, a Szovjetunióval és Írországgal került be a 2. csoportba, de első meccsükön rögtön kikaptak a szovjetektől. Az angolok ellen 3:1-re megnyert találkozóval viszont stabilizálták helyzetüket, majd az utolsó csoporttalálkozón az íreket is legyőzték. Ezt a csoportot a Szovjetunió nyerte a hollandok előtt, meglepetésre viszont Írország lett a harmadik, míg a háromoroszlánosok pont nélkül távoztak.
Jóval simábban alakult ennél az 1.csoport, ahol elsőre az NSZK döntetlent játszott Olaszországgal, majd mindkét nemzet megnyerte a hátralévő két összecsapását Spanyolország és Dánia ellen, így simán eljutottak az elődöntőbe.
Hollandia visszavág
A legjobb négy között először az NSZK – Hollandia mérkőzésre került sor, az esélyek pedig a Franz Beckenbauer vezette nyugatnémetek mellett szóltak. Bár a hollandok erősnek tűntek, a németeknél ott volt a hazai pálya előnye és olyan klasszis játékosokat tudhattak a soraikban, mint Lothar Matthäus, Andreas Brehme, Jürgen Klinsmann vagy éppen Rudi Völler, hogy csak azokat említsük, akik betaláltak az 1988-as Eb-n. Volt persze pár nagyság a túloldalon is, akire komolyan készülniük kellett, így többek között a már említett Van Basten, Ronald Koeman és Ruud Gullit.
Végül utóbbi hármas örülhetett csapatával, mert bár az első találatot az NSZK szerezte az 55. percben Matthäus büntetőjét követően, a 74. percben a hollandoknál Koeman is értékesített egyet. A mindent eldöntő találatot Van Basten jegyezte, aki a 16-oson belül nagyszerű ütemben érkezett a labdára. Ezzel 2:1-re nyertek és visszavágtak az NSZK-nak az 1974-es vb-döntőben elszenvedett vereségért, egy nappal később pedig már azt is tudták, visszavághatnak a szovjeteknek is, miután kikaptak tőlük a csoportkörben. A Szovjetunió ugyanis Olaszországgal került szembe az elődöntőben, ahol Litovcsenko szerezte meg a vezetést az 58. percben a szovjeteknek, majd négy perccel később Protaszov is eredményes volt. A vége 2:0 lett, tehát jöhetett a Hollandia – Szovjetunió finálé.
Több mint 72 ezer néző izgulhatta végig a müncheni Olimpiai stadionban a döntőt, ahol a hollandoké lett az előny a 32.percben Gullit fejese után, majd jött Van Basten, aki az 54. percben fantasztikus kapásgólt lőtt, ezzel 2:0-ra módosítva az állást. Mivel a szovjetek erre már nem tudtak reagálni, így a végeredmény is ez lett, Hollandia pedig megnyerte első és jelenlegi egyetlen Európa-bajnoki címét.
Érdekességek a tornáról
- Az UEFA hivatalos weboldala szerint a nyugatnémetek elleni holland győzelmet követő ünneplés a második világháború végét jelző események óta a legnagyobb nyilvános összejövetel volt Hollandiában.
- Hollandia nemzeti együttese eddig egyszer, 1988-ban tudta megnyerni egy nagy nemzetközi torna fináléját.
- A torna első gólját az olasz Roberto Mancini lőtte, aki azóta edzőként Eb-trófeát szerzett az olasz válogatottal 2021-ben.
- Marco van Basten lett a torna gólkirálya 5 találatával, amiben nagy szerepe volt az Anglia elleni mesterhármasának. Utóbbira így emlékezett vissza: „Nehéz évem volt, sok sérüléssel és problémával. Attól a pillanattól kezdve azonban minden megváltozott, és pozitívan alakult” – idézte az UEFA honlapja.
- Hollandia szövetségi kapitánya az Eb-győzelem idején Rinus Michels volt, aki edzői karrierje során négy időszakban (1974, 1984-1985, 1986-1988, 1990-1992) is irányította hazája válogatottját.